August Kekulé
| August Kekulé | |
 | |
| Heinrich von Angeli festménye (1890) | |
| Született | 1829. szeptember 7.[1][2][3][4][5] Darmstadt[6][7][8][9] |
| Elhunyt | 1896. július 13. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Bonn[8][9] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Stephan Kekulé von Stradonitz |
| Szülei | Karl Kekulé |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Bonn[9] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz August Kekulé témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
August Kekulé (eredeti nevén Friedrich August Kekule, 1895-től a cseh nemesi cím birtokában a Kekule von Stradonitz toldattal (Darmstadt, 1829. szeptember 7. – Bonn, 1896. július 13.) német elméleti vegyész, egyetemi tanár, a szerves kémia történetének nagy alakja, a benzolgyűrű szerkezetének elméleti kidolgozója.[12]
Nevének írásmódja
[szerkesztés]- Családi neve eredetileg Kekule, a franciás -é hangot csak később vette fel a nevében.[13]
Életpályája
[szerkesztés]Ludwig Karl Kekule hivatalnok családjában született. Apja rózsanemesítéssel is foglalkozott. August nyelvtehetsége hamar kitűnt: anyanyelvén túl franciául, olaszul és angolul is kiválóan tudott. Ugyanakkor egyetemi évei során (1847-ig) rendszeresen sportolt. Szeretett zsonglőrködni és táncolni is. Előbb a kémia magántanára volt Heidelbergben, majd 1859 és 1865 között a belgiumi Genti Egyetem tanára volt. Ezután Bonnban tanított az egyetemen pályafutása végéig. 1862-ben kötött házasságot Gentben az angol Stephanie Droryval,[14] George William Drory gázgyáros lányával. Fiuk, Stephan Kekule jogász lett. Második házassága Luise Högel (1845–1920) 1876-ig tartott; ebből további három gyermeke született.
Művei
[szerkesztés]Nagyobb munkái, amelyeket azonban nem fejezett be: Lehrbuch der organischen Chemie (1859) és a Chemie der Bensolderivate (1867).
-
![A benzolgyűrű Kekulé eredeti publikációjában[15]](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Historic_Benzene_Formulae_Kekul%C3%A9_%28original%29.png/120px-Historic_Benzene_Formulae_Kekul%C3%A9_%28original%29.png)
A benzolgyűrű Kekulé eredeti publikációjában[15] -
A benzolgyűrű emlékbélyegen
![A benzolgyűrű Kekulé eredeti publikációjában[15]](/wiki/F%C3%A1jl:Historic_Benzene_Formulae_Kekul%C3%A9_(original).png){kind=small}
_1964,_MiNr_440.jpg)
Emlékezete
[szerkesztés]- Sírja Poppelsdorfban található.
- Emlékművét a Bonni Egyetem régi Kémiai intézetében állították fel.
-
Emlékműve a Bonni Egyetem régi Kémiai Intézetében -
Kekulé sírja Poppelsdorfban
Irodalom
[szerkesztés]- Richard Anschütz: August Kekulé. Verlag Chemie, Berlin 1929 (online aus dem Bestand der Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn)
- Ralph Burmester, Andrea Niehaus (Hrsg.): Kekulés Traum – von der Benzolformel zum Bonner Chemiepalast, Begleitpublikation zur gleichnamigen Sonderausstellung im Deutschen Museum Bonn, Bonn 2011.
- Wolfgang Göbel: Friedrich August Kekulé (= Biographien hervorragender Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner. Bd. 72, Teubner, Leipzig 1984. ISSN 0232-3516)
- Klaus Hafner: August Kekulé. Dem Baumeister der Chemie zum 150. Geburtstag (= Darmstädter Schriften. Bd. 46). Justus-von-Liebig-Verlag, Darmstadt 1980, ISBN 3-87390-063-7.
- Alan J. Rocke: Image and Reality. Kekule, Kopp, and the Scientific Imagination. University of Chicago Press, Chicago IL u. a. 2010, ISBN 978-0-226-72332-7.
- Grete Ronge: Kekulé, August. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 11, Duncker & Humblot, Berlin 1977, ISBN 3-428-00192-3, S. 414–424 (Digitalizálva: https://daten.digitale-sammlungen.de/0001/bsb00016328/images/index.html?seite=428).
- Walter Ruske: August Kekulé und die Entwicklung der chemischen Strukturtheorie. In: Die Naturwissenschaften. 52. Jg., 1965, S. 485–488. ISSN 0028-1042
- Heinz A. Staab: Hundert Jahre organische Strukturchemie. In: Angewandte Chemie. Vol. 70, 2, 1958, S. 37–41, doi:10.1002/ange.19580700202.
- Franz Strunz: Kekulés Träume. In: Chemie in unserer Zeit. Bd. 23, 1989, S. 170–176, doi:10.1002/ciuz.19890230505.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Friedrich August Kekulé von Stradonitz
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кекуле Фридрих Август, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ a b c d e Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ A Pallas nagy lexikona szerint a maga korában ezt benzolteóriának nevezték.
- ↑ Josef A. Raimer: Kekule - Kekulé - Kekule von Stradonitz, in: Genealogisches Jahrbuch Band 10, Zentralstelle für Personen- und Familiengeschichte, Verlag Degener & Co., Neustadt a. d. Aisch 1970, S. 47-52.
- ↑ született 1842-ben
- ↑ August Kekulé: Ueber einige Condensationsproducte des Aldehyds in Liebigs Ann. Chem. 162, S. 77–124 (1872); PDF.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Kekulé, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az August Kekulé című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Das Kekulé-Institut für Organische Chemie der Universität Bonn
- Das ehemalige Chemische Institut, Kekulés Wirkungsort, beherbergt heute das Institut für Mikrobiologie und Biotechnologie der Universität Bonn
